Az idei választások egyik érdekessége az, hogy most választhatnak először képviselőket azok a fiatalok, akik az 1989-es rendszerváltoztatás után születtek. Talán bizonyos szempontból eldől az, hogy az ún. "demokratikus közegbe" születettek miként látják helyzetüket. A rendszerváltoztatás utáni hatalmi elitről mondanak ezek a fiatalok kritikát, s szavazhatnak arról, hogy így akarnak-e élni a továbbiakban is.
Én, aki abba a korosztályba tartozom, kik a rendszerváltoztatás alkalmából szavazhattak először, le kell vonjam a megfelelő következtetést: Ez így nem jól működik!
Visszaemlékszem azokra az időkre, mikor először láthattam "furcsa" plakátokat: Brezsnyev és Honecker csókja vs. fiatal pár csókja; Tovarisi konyec,...stb. Ekkor vidámak voltunk, reménnyel teli várakozással és vágyakozással a szabadság, a boldogság iránt. Európa szegényei, de a szocialista tábor gazdagjai közé tartoztunk. Vezetőket választottunk, akik gyakorlatilag azóta is a politikai elithez tartoznak. Vezettek, irányítottak minket, hisz sorsunkat kezükbe helyeztük.
Eltelt azóta sok-sok év.
Már nem vagyunk vidámak, nem reménykedünk a szabadságunkban. Hisz eladták stratégiai üzletágainkat, s már a földeken is ott a sor. Európa szegényei vagyunk, s immár a volt keleti blokk szegényei közé tartozunk.
Jogot alkottak, s közben elfelejtették kötelességeiket. Jogot adtak azoknak, akik nem veszik komolyan a kötelességeiket. Jogszerűséget említenek együtt erkölcstelenséggel.
Elsorvasztották a munkahelyeinket, hogy olcsó munkaerőt teremtsenek a kiváltságosoknak. Utakat építtettek a kiváltságosokkal, ellenőrizhetetlen összegekért a közös pénzünkből. Titkosítanak, titkolóznak és a régi titkokat semmisítenek meg. Mindezt úgy nevezik: Hatalmaskodás.
Reménykedő, vidám emberekből fásult, elcsigázott, hitevesztett emberekké lettünk. Éppen ezért azt állítom, hogy jelenlegi vezetőink alkalmatlanok a vezetésünkre. Nem ígérgetek, nem fenyegetőzöm, mert már nincs hozzá erőm. Annyit mondok: Legyetek átkozottak! Legyen ítélőtök a történelem s mindazok, kiknek életéből annyi évet elraboltatok.
Ha úgy gondolja a kedves olvasó, hogy Magyarországról írtam, csak részigazsága van. Olvassa el ismét úgy, hogy közben Tiszakécskére gondol.
