Offshore

Az Offshore társaságok alapításának célja az ún. adóoptimalizálás. Igényesebb, fehérgalléros körökben adótervezésnek is nevezik.
Amennyiben offshore társaságot magánszemély alapít, annak egyedüli célja az adóelkerülés.
Mi is az offshore? Szó szerint "határon kívüli"-t jelent, az amerikai szlengben pedig "külföldi"-t. Jellemző előfordulási helyek: Ciprus (EU!), Kajmán-szigetek, Seychelle-szigetek...
Lényege: Az ott székhellyel rendelkező társaság adószintje nem éri el a hazai társasági adó szint 2/3-át.
Általában egy kis irodában, vagy akár lakásban van több száz társaság székhelye, helyi képviselőjük 2-3 fő.
Az offshore cégek féllegális működési lehetősége az, amikor egy társaság a világ különböző országaiban van jelen azonos tevékenységi körrel, például: ingatlanfejlesztés, járműgyártás...stb.
Ebben az esetben logikus (és törvényes) egy olyan helyet választani székhelynek, ahol a társasági adó mértéke a legkisebb, majd jól képzett szakemberekkel megterveztetni az adózás módját.
Magányszemély, amennyiben egy országban végzi a tevékenységét és offshore céggel áll kapcsolatban (akár vevői, akár szállítói oldalon), egyértelműen adóelkerülést, adócsalást valósít meg.
Ez egyértelműen bizonyítható, de nem áll a jogszabályalkotók érdekében ezen változtatni. Mindenki tudja miért, azok alakítják a jogszabályokat, akiknek jelentős érdekeik vannak az offshore cégek működésének fennmaradásában.

Becslések szerint ma kb. 200 milliárd Forint magánvagyon van offshore cégek tulajdonában.
A megoldás: azon országokban, ahol offshore cégek működnek, nem azt a kérdést kell feltenni, hogy: xy cég adócsalást hajt végre, kérem szolgáltasson a nyomozáshoz adatot. Ez a kérdés az adótitok megsértését célozza, nem fog működni.
A helyes megközelítés: az a gyanúnk, hogy xy cég pénzmosással gyanusítható, kérem szolgáltasson a nyomozáshoz adatot. Ezt a kérdést egyetlen állam sem utasíthatja vissza anélkül, hogy a nemzetközi pénzügyi világgal ne kerüljön szembe.
Vajon miért nem így kérdezik?

Reklámok

Azért érdemes megnézni itt bal oldalt a reklámokat. (nem politikai értelemben)

A Google Ads témaorientált, targetált reklámjai. Nesze neked elvek...

Munkahelyek

A rendszerváltozással szinte egyidejűleg, munkahelyek és partizán históriák sokasága tűnt el. Az állami gondoskodáshoz szokott emberek tanácstalanul, fájdalommal és dühvel tele, de mégis reménykedve várták a rendszerváltás eredményeit.
Tart ez még a mai napig is.
Sokan megértették, hogy a szabadság lemondással és gyötrelmekkel is jár. Mások a mai napig köpködnek, és visszasírják a "régi rendszert". Soha nem fog a régi formában visszatérni, nekünk kell a megváltozott körülményekhez igazodni. Ráadásul még itt ez a válság is. Mihez kellene kezdenünk?
Próbáljuk már ki -persze csak gondolatban- mi lenne, ha környezetünkkel összefognánk. Próbáljunk már egy kicsit eljátszani azzal a gondolattal, hogy nem irigykedem a szomszédra, mert neki zöldebb a kertje. Esetleg kérjünk tőle tanácsot? Beszélgesünk vele? Építsünk emberi kapcsolatokat? Vásároljuk az ő termékeit? Legyen mindez sokszereplősen kölcsönös?
Összefoglalva: hiszem azt, hogy a jövő a közösségek összetartozásában, az ezeket építő erőben van. Amikor egy település és annak vonzáskörzete szimbiózisban él egymásra utalva, egymást segítve, támogatva, nem szociális érzékenységből, hanem jól felfogott társadalmi-gazdasági érdekből. Mennyivel jobban bízom például abban, hogy a Feri bácsi paradicsoma jobb, mint az arctalan szupermarketben vásárolt paradicsom. A Feri bácsi paradicsoma drágább? A Ferrari is drágább a Ladánál.
Ha újra kialakulna az emberek között a bizalom, ha szégyen lenne becsapni egymást, ha szégyen lenne (és nem sport) az adócsalás, ha tudnánk mosolyogva együtt ünnepelni (nem tüntetni), akkor más problémáink lehetnének. Például: a foci.

Amikor egy közösség belterjessé válik - ami nem feltétlen elzárkózást jelent - szükségszerűen kitermeli a szükséges munkahelyeket és elpusztítja a feleslegeset. Hisz amit eddig kívülről szállítottak be, azt helyben állítjuk elő. Amiből sokat termeltünk és már nem kell másnak az leépül.

" De a harchoz pénz kell, s Karthagonak nincs már.

Rég rabolja Róma, kiürült a kincstár..."

A termeléshez nem kell pénz, az csak közvetítő eszköz. Ínséges időkben pedig a csere is megteszi. Az Önkormányzatoknak, ha nincs pénze (ami sanszos) van megművelhető földje, hasznosítható ingatlana. Adja oda -üzleti tervvel megalapozott döntés alapján- annak, aki a legeredményesebben hasznosítani tudja. S legyen így az Önkormányzat a vállakozás résztulajdonosa. Legyen eredményorientált, akarja a bevételeket növelni és a költségeket csökkenteni. Csak tunya ne legyen már végre. Az emberek pedig ne a rosszat, a főgonoszt lássák a közigazgatásban. Legyen végre összefogás.

Vajon ki nyújt előbb békejobbot?

Reform II.

Most őszintén! Mire fel ez a rengeteg támogatás, amit az állam (az adófizetők) szétoszt az emberek között?
Miért kell abba a tudatba ringatni embereket, hogy az állam gondoskodik róla? Frászt! Átveri, becsapja, rabszolgává teszi.
Nem is kezdek bele felsorolni, mennyi támogatási forma létezik ma az országban. Idiótán kitalált bürokratikusan működtetett, egymástól független, emiatt átláthatatlan rendszer.
Mondok példát a hülyeségre: Vállalkozó nagyméretű panellakás tulajdonosa. A lakás a felesége nevén, akitől névleg elvált, tehát egyedülállóként neveli gyermekeiket. Kap kiemelt családi pótlékot és fűtéstámogatást (meg a távhő áfája is alacsony). Továbbá tankönyvvásárlási kedvezményt, a gyerekeknek kedvezményes étkezést az iskolában, nem is sorolom tovább.
Ezzel szemben mi a valóság? Kertvárosi szép családi házban laknak együtt, a panellakás ki van adva albérletbe, minimálbérrel bejelentve csalja az adót és veszi ki az állam (adófizetők) zsebéből a pénzt. Mondhatni hétköznapi eset, mert tűrjük.
Próbáljuk meg egy kicsit leegyszerűsíteni a dolgot. Kell gázártámogatás? Nem, mert a gáz annyiba kerül Nagy Ferencnek is, mint Kiss Gézának. Igaz, hogy Nagy Ferenc 4 kiskorú gyermeket nevel, a felesége elveszette az állását, így egy fizetésből kell megélniük. Ezzel szemben Kiss Géza egy jólmenő szoftverfejlesztő cég szingli menedzsere, nagyméretű budapesti belvárosi lakás tulajdonosa. De a földgáz egységára akkor is meg kell egyezzen mindkét háztartásban.
A szociálisan érzékeny államnak ilyenkor közbe kell avatkozni, szerintem a következő módon:
A KSH igen pontos adatokkal rendelkezik arról, hogy mennyibe kerül a fenntartása például egy megyeszékhelyen élő 4 gyermekes család háztartásának. Mondjuk havi 350 ezer forint. Az APEH igen pontos adatokkal rendelkezik arról, hogy ki mekkora jövedelemmel rendelkezik. Akinek a CSALÁDI jövedelme meghaladja a KSH szerinti adatot, az semmilyen támogatást ne kapjon. Akinek ennél kevesebb, az pontosan akkora támogatást kapjon, hogy elérje a KSH által megállapított létminimumot.
Innentől kezdve nincs "kompenzációs-szociálisan-kedvezményes" különtámogatás, csak jövedelemkiegészítés van.
Tudom, az ezzel foglalkozó minisztériumi-önkormányzati-közigazgatásihivatali bürokráciát már megint az utcára küldtem, munkanélküliek százait teremtve. Erre csak annyit: "vár a munka vár, mindenkire vár..." (ezt amolyan dallamosan).
Túlságosan leegyszerűsítem a dolgokat?

Politikai számtan

Képtelen vagyok elkerülni a politikai vonatkozású témát, ígérem nem ez lesz a jellemző.
Az állításom a következő: A Jobbik 2010 -ben 16,6 %-os aránnyal kerül be az Országgyűlésbe.

Indokaim a következők: Jelenleg 8 040 ezer választásra jogosult él az országban. Nem fog a Jobbikra szavazni a nyugdíjas, mert a "cocialista" kormány a mindene. Meg a Viktor... Meg párthű is.Ez jelenleg 3 050 ezer nyugdíjszerű ellátásban részesülő ember.

Nem szavaz a Jobbikra a közszférában dolgozó ember sem, mert ennél bürokratikusabb, egészségügyi rendszerében velejéig korruptabb, oktatási színvonalában igénytelenebb ország nincs több. Következmények nélküli országban a közt szolgálni kifizetődő. Így ismét elveszített a Jobbik (figyelem!) 1 394 ezer szavazót.

Nem szavaznak a Jobbikra a munkanélküliek és a rendszeres szociális ellátásban részesülők sem, mert " a Jobbik rásszista". Ismét félmillió szavazó kiesett. Továbbá nem szavaz a Jobbikra az adó -és járulék elkerülő egyéni vállalkozó sem, mert ők nem szeretik a rendet, a tisztességes versenyt. Az előző bejegyzésben már kifejtettem miért nem. Újabb 702 ezer szavazó kiesett.

Kik maradtak? A bérből és fizetésből élő becsületes állampolgárok, a nagykorú középiskolai tanulók, a még tisztességes egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint legfeljebb a másodállású egyéni vállalkozók. Ez összesen 3 094 ezer ember.

A 2010 -es országgyűlési választásokon a már megszokott kb 55 %-os részvétel, valamint a szavazók élethelyzetükből adódó szokásaik miatti szavazati hajlandóság mellett kiszámítható, hogy kb. 741 ezer szavazatot kap a Jobbik, ez jelenti a 16,6 %-ot.
Ez azért durva olvasatban azt jelenti, hogy kb. ennyi tisztességes ember van Magyarországon.
Rögtön hozzátenném: adózási szempontok, valamint szerény véleményem szerint.

Reálisnak tartod a 16,6 %-ot?

Adóreform I. (nagyképű mi?)

Igazi magyar szokás szerint eddig csak szidtam a rendszert, de megoldási javaslattal nem álltam elő. Akkor gondolkodjuk el a következő lehetőségeken még akkor is, ha elsőre banálisnak tűnik.
Alpvető problémánk az, hogy kevesen fizetnek "kevés" adót, és túl sok a kiadása az államnak ahhoz, hogy egyensúlyt teremtsen. Akkor tegyük az élőmunkát adó -és járulékmentessé!
Tételezzük fel, hogy minden munkavállaló a jelenlegi bruttó bérét megkapja a kezébe (vagy bankszámlára). Örül nagyon, mert jó esetben majdnem kétszer annyi pénzt visz haza, mint előtte. Örül a munkaadó, mert ő sem fizet egy fillér járulékot az alkalmazottja után, s ez most már legális. Ezáltal a fekete foglalkoztatást gyakorlatilag megszüntettük, mivel értelmét vesztette. Ellenben az államnak egyetlen fillér bevétel nem származik a foglalkoztatásból Ezt kell orvosolni.
Értelmes ember a megnövekedett bevételének nagy részét arra fordítja, hogy adósságait csökkentse, valamint tartalékot képezzen. A döntő többség viszont fogyasztani kezd. Ez jelentősen megnöveli az ÁFA bevételeket, amennyiben fokozott ellenőrzéssel párosul. De ez édeskevés. Akkor válasszunk olyan terméket, amit gyakorlatilag mindenki "fogyaszt", és ellenőrizhetően. Ez pedig az energia.
A jelenlegi árszerkezete mind a villamosenergiának, mind a földgáznak igen bonyolult. Elfér még benne a szénipari szerkezet átalakítási hozzájárulás (vagy mifene) mellett egy munkaerőpiaci átalakítási járulék, aminek az összege elképesztően nagy. Mondjuk 200 Ft/kWh, vagy 300 Ft/m3. A közüzemi szolgáltatók rendelkeznek visszamenőleges adatokkal, ami alapján a visszaélés ellenőrizhető, vagy legalábbis kiszűrhető. Aki nem fizet "adót", annál kikapcsolják az áramot, a gázt....
A megemelkedett energiaköltségeket a munkáltatók is megérzik, de kompenzációként ott a kőkemény járulékcsökkentés.
Az adócsökkentésre reális és nagyszerű lehetőség nyílik: az energiatakarékosság.
A villany és gáz nélküli tanyákon élő emberek gyakorlatilag nem fizetnek adót, a 30 szobás házban a medencefűtés által felpörgetett órák miatt a gazdagok rengeteg adót fizetnek. Egészen addig a pontig, amíg villámgyorsan nem kezdenek megújuló energiaforrásokra átállni. Kérdem én: baj az? Környezetvédők válaszoljanak...
A megemelkedett energiaköltségek miatt egészen biztos áremelkedések következnek be. Inflációt gerjesztünk, de ez a kisebbik baj. A nagyobb baj az, hogy mi lesz a munkanélküliekkel, a nyugdíjasokkal. Hát az ő "bérüket" is hozzá kell igazítani a rendszerhez.
Egyáltalán le kellene tisztítani az egész rendszert, mert megfojt minket a bürokrácia. Igaz, hogy ha tiszta és átlátható az adózás, a támogatási rendszer, akkor nincs szükség annyi hivatalnokra, teremtenénk újabb 200 ezer munkanélkülit.
Továbbgondolása következik....