Az Offshore társaságok alapításának célja az ún. adóoptimalizálás. Igényesebb, fehérgalléros körökben adótervezésnek is nevezik.
Amennyiben offshore társaságot magánszemély alapít, annak egyedüli célja az adóelkerülés.
Mi is az offshore? Szó szerint "határon kívüli"-t jelent, az amerikai szlengben pedig "külföldi"-t. Jellemző előfordulási helyek: Ciprus (EU!), Kajmán-szigetek, Seychelle-szigetek...
Lényege: Az ott székhellyel rendelkező társaság adószintje nem éri el a hazai társasági adó szint 2/3-át.
Általában egy kis irodában, vagy akár lakásban van több száz társaság székhelye, helyi képviselőjük 2-3 fő.
Az offshore cégek féllegális működési lehetősége az, amikor egy társaság a világ különböző országaiban van jelen azonos tevékenységi körrel, például: ingatlanfejlesztés, járműgyártás...stb.
Ebben az esetben logikus (és törvényes) egy olyan helyet választani székhelynek, ahol a társasági adó mértéke a legkisebb, majd jól képzett szakemberekkel megterveztetni az adózás módját.
Magányszemély, amennyiben egy országban végzi a tevékenységét és offshore céggel áll kapcsolatban (akár vevői, akár szállítói oldalon), egyértelműen adóelkerülést, adócsalást valósít meg.
Ez egyértelműen bizonyítható, de nem áll a jogszabályalkotók érdekében ezen változtatni. Mindenki tudja miért, azok alakítják a jogszabályokat, akiknek jelentős érdekeik vannak az offshore cégek működésének fennmaradásában.
Amennyiben offshore társaságot magánszemély alapít, annak egyedüli célja az adóelkerülés.
Mi is az offshore? Szó szerint "határon kívüli"-t jelent, az amerikai szlengben pedig "külföldi"-t. Jellemző előfordulási helyek: Ciprus (EU!), Kajmán-szigetek, Seychelle-szigetek...
Lényege: Az ott székhellyel rendelkező társaság adószintje nem éri el a hazai társasági adó szint 2/3-át.
Általában egy kis irodában, vagy akár lakásban van több száz társaság székhelye, helyi képviselőjük 2-3 fő.
Az offshore cégek féllegális működési lehetősége az, amikor egy társaság a világ különböző országaiban van jelen azonos tevékenységi körrel, például: ingatlanfejlesztés, járműgyártás...stb.
Ebben az esetben logikus (és törvényes) egy olyan helyet választani székhelynek, ahol a társasági adó mértéke a legkisebb, majd jól képzett szakemberekkel megterveztetni az adózás módját.
Magányszemély, amennyiben egy országban végzi a tevékenységét és offshore céggel áll kapcsolatban (akár vevői, akár szállítói oldalon), egyértelműen adóelkerülést, adócsalást valósít meg.
Ez egyértelműen bizonyítható, de nem áll a jogszabályalkotók érdekében ezen változtatni. Mindenki tudja miért, azok alakítják a jogszabályokat, akiknek jelentős érdekeik vannak az offshore cégek működésének fennmaradásában.
Becslések szerint ma kb. 200 milliárd Forint magánvagyon van offshore cégek tulajdonában.
A megoldás: azon országokban, ahol offshore cégek működnek, nem azt a kérdést kell feltenni, hogy: xy cég adócsalást hajt végre, kérem szolgáltasson a nyomozáshoz adatot. Ez a kérdés az adótitok megsértését célozza, nem fog működni.
A helyes megközelítés: az a gyanúnk, hogy xy cég pénzmosással gyanusítható, kérem szolgáltasson a nyomozáshoz adatot. Ezt a kérdést egyetlen állam sem utasíthatja vissza anélkül, hogy a nemzetközi pénzügyi világgal ne kerüljön szembe.
Vajon miért nem így kérdezik?
A megoldás: azon országokban, ahol offshore cégek működnek, nem azt a kérdést kell feltenni, hogy: xy cég adócsalást hajt végre, kérem szolgáltasson a nyomozáshoz adatot. Ez a kérdés az adótitok megsértését célozza, nem fog működni.
A helyes megközelítés: az a gyanúnk, hogy xy cég pénzmosással gyanusítható, kérem szolgáltasson a nyomozáshoz adatot. Ezt a kérdést egyetlen állam sem utasíthatja vissza anélkül, hogy a nemzetközi pénzügyi világgal ne kerüljön szembe.
Vajon miért nem így kérdezik?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése